A félelem egy érzés, melyet akár akarunk, akár nem, a mindennapi életünk része. Sokszor kell megdolgoznunk vele, és még többször lepleznünk ezt, főként ha vezetők vagyunk. Vajon tudatában vagyunk leplezett félelmünknek és a blokknak ami ezáltal ránk kerül? Vannak akik elfogadják, s még többen vannak akik küzdenek ellene.
Pedig a félelem nem feltétlenül rossz. A félelem katalizátor is tud lenni, ha megengedjük magunknak, hogy azzá váljon. Ha kellően őszinték tudunk lenni magunkhoz és elfogadással vagyunk irántuk.
Hogyan tekinthetünk másképp a félelmeinkre? Mi az, ami a félelem központunkat beindítja, s mi az ami mindezt a javunkra fordítja? Mit jelent félni a háborúban, milyen érzéseket ad a kiszolgáltatottság és kiszámíthatatlanság? Mit ad a veszély, a bizalom és a felelősség érzete? Miben más és hasonló a vállalati vezetők félelme?
Hesnával való beszélgetésünk egy elgondolkodtató, további kérdéseket felvető izgalmas utazás volt, mely a közel-keleti térség félelemmel átszőtt tapasztalásain át, saját magunk belső félelmein, szorongásain keresztül vitt minket aznap este, felismerést és útmutatást adva a kezünkbe.